A szilva metszésével:
- alakítjuk ki a céljainknak megfelelő koronaformát,
- levegőssé tesszük a túl sűrű koronát,
- idő előtti elöregedés megakadályozása érdekében megifjítjuk a fát.
A három metszési szempont közül a középsőt, azaz a korona levegősségének biztosítását kell a legkevésbé indokolni magyarázni, és talán egy laikus számára ez a legérthetőbb leginkább kivitelezhető. Az első és a harmadik már annyira nem egyértelmű, ezért szépen végigvesszük mindegyiket. De előtte egy kis elméleti ismeret a szilváról, amit nem árt tudnunk a metszéséhez.
A fás szárú növényekre jellemző, hogy hajtásaik növekedésének befejezésekor a hajtás csúcsán egy rüggyel záródik, ami biztosítja a következő évben a magassági növekedést. Nincs ez másként a szilvánál sem. Kialakul a csúcsrügy, de hamar el is pusztul, így a következő kihajtáskor ( a tél elmúltával) nem hajt ki, így a hosszanti növekedést a legfelső oldalrügy biztosítja.
A szilva többi rügye sem hosszú életű, a fejlett oldalrügyei is csak egy évig élnek. Ha valamilyen oknál fogva nem hajtanak ki tavasszal, akkor elpusztulnak. Ha a metszés során nem számolunk ezzel a ténnyel, akkor hamar felkopaszodik a fánk. A hajtások alapjánál, azaz az elágazódásoknál képződött fejletlen rügyek csak akkor hajtanak ki, ha erősen metsszük a hajtást, ellentétben a többi rüggyel nem pusztulnak el egy év alatt, hanem nyugvó állapotba kerülnek, rejtett rügyekké alakulnak át. Ezeknek köszönhetően tud a szilva szépen megújulni, ha ifjító metszésben részesítjük.
Minél feljebb helyezkedik el egy rügy az adott hajtáson belül, annál fejlettebb rügyről beszélhetünk. És minél fejlettebb egy rügy annál erősebb hajtás képződik belőle.
Egy adott hajtáson kihajtott rügyekből fejlődő hajtások elágazási szöge annál nagyobb minél közelebb van a vessző alapjához. Az alaphoz közelebb lévő hajtás a leggyengébb.
Ha összehasonlítunk egy metszett, és metszés nélküli vesszőn keletkezett hajtásokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a metszés nélküli vesszőn keletkezett hajtások elágazási szöge nagyobb. Sőt a metszett vessző csúcsi hajtása törekedni fog a sudár szerepének átvételére. A fenti és a lenti képeken ábrázoltam a metszés nélküli és a metszés után keletkezett hajtások szögállás eltérését. A lenti képen azt is jól látni, hogy a visszavágás alatti első rügy már kihajtáskor törekszik a sudár szerepének átvételére.
Mért is fontos ez a szögállás? Tudnunk kell, hogy minél jobban közelít a hajtás a vízszintes állapothoz, annál nagyobb számban képződnek rajta virágrügyek. Tehát a termésmennyiség és minőség szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szöget zárnak be a hajtások a központi tengellyel.
A metszetlen szilvafa korábban fordul termőre, metszéssel viszont fokozzuk a fa hajtásfejlesztését, megalapozzuk és karban tartjuk a koronát, ami biztosítéka az egyenletes termésnek.
Céljainknak megfelelő koronaforma kialakítása.
Mi más lehet a célunk egy szilvafával, mint az, hogy teremjen. Igen ám, de mikor, mennyit, milyen gyakran, milyen intenzitással, milyen célra használom a termést? Nagyüzemi termesztésben egyéb szempontok is felmerülnek, de erről itt nem írok. Válaszok a fenti kérdésekre.
Mikor? A metszetlen szilva hamarabb termőre fordul. Minél erősebben metsszük annál jobban elodázzuk a termőre fordulás idejét.
Mennyit? Teljesen metszetlen szilvafa akár kétszer többet is terem egységnyi idő alatt (5 év távlatában vizsgálva), mint a rendszeresen metszett. Miből adódik ez? Pl. abból, hogy sokkal hamarabb termőre fordul. Viszont a teljesen magára hagyott fa hamarabb öregszik, nagyobbak a fizikai sérülés veszélyei (terméssúly miatt), gyümölcsminőség rosszabb.
Milyen gyakran? A rendszeres gondozásban részesülő fák termésbiztonsága kiegyensúlyozottabb, mint a metszetlené.
Milyen intenzitással? Mint fentebb láttuk a metszetlen fa többet terem, de rosszabb minőségűt.
Milyen célra használom a termést? Friss fogyasztásra, értékesítésre nagyobb szemű, ízesebb termésre van szükség, ami csak a rendszeres metszés mellett biztosítható.
Igazán nem akarom megbonyolítani a szilva metszését, de úgy gondolom, hogy nem árt tisztában lennünk céljainkkal, elvárásainkkal, és a fánk adottságaival mielőtt megragadjuk a metszőollót.
Szilvának kombinált, termőkaros orsó, vagy tölcsér koronát alakíthatunk ki. Tölcsér koronát nagyüzemi termesztésnél gépi szedés esetén alkalmazzák. Kombinált koronaformát szintén nagyüzemben alakítanak ki, de kézi szedésre. A házi kertekben legelterjedtebb a termőkaros orsó koronaforma.
Szilvafát vásárolhatunk szabadgyökérrel suháng, vagy koronás, valamint előnevelt konténeres oltványt. Újabban szintén előnevelt többéves nagyobb méretű egyedeket lehet földlabdásan is vásárolni. Az előnevelt idősebb példányok koronáját már a termesztő kialakította. Nekünk már csak az a dolgunk, hogy folytassuk a megkezdett kialakítási munkát. Jól nézzük meg hát, hogy milyen koronával vesszük meg az idősebb példányokat, megfelel-e az a mi elvárásainknak.
Szabadgyökeres oltványok esetében nagyobb a szabadságunk, még a koronás oltványnál is, hisz az még csak egyéves korona könnyen alakítható. Egyedül a törzsmagasságon nem tudunk változtatni. Idősebb példányok (konténeres, földlabdás) koronáját is átalakíthatjuk, de ezzel sutba dobjuk a többéves munkát. Ebben az esetben úgy gondolom felesleges sokkal több pénzt kiadnunk, válasszunk inkább szabadgyökerű suhángot.
Összefoglalva:
- aki maga szeretné kialakítani a szilvafa koronaszerkezetét az vásároljon szabadgyökerű suhángot,
- aki bizonytalan a kezdetekben, de szívesen alakítgatná a koronát az vegyen szabadgyökerű koronás fát,
- aki nem akar bíbelődni a koronakialakítással az vegyen idősebb előnevelt növényt földlabdást, vagy konténerest.
Alakítómetszés
Aki bíbelődni szeretne a koronaalakítással az mostantól figyeljen. Aki nem az nyugodtan ugorja át ezt a részt és folytassa a fenntartó metszéssel.
0 év, azaz a telepítéskori metszés
A megvásárolt suhángot ültessük el. Mivel a fentiekben kijelöltük a célt, így tudnunk kell, hogy milyen magas törzset szeretnénk a szilvafának. Mérjük le a suhángon ezt a magasságot és efölött arasznyival vágjuk vissza. Ha nagyon későn (november vége-december) ültettük el a fát, akkor ezt a visszavágást hagyjuk az első év tavaszára, de még a nyugalmi időszakban végezzük el. A végleges törzsmagasság ettől mintegy 20-30 centivel magasabb lesz, mert a növény növekedésével, a törzs is vastagszik és némileg nyúlik. A metszésünk alatt, azaz az oltvány felső részén található rügyek kihajtanak, ezek adják majd a későbbi korona alapjait.
1 év
A visszavágást követően a fa kihajt. A hajtások közül nyáron kiválasztjuk azt a 3-4 legerősebbet, ami minden irányban a legjobban kitölti a teret. A többit tőből eltávolítjuk.
Forrás: kertember.hu
